2009. december 14-ét írtunk. Hideg, esős napnak indult. Mikor felébredtem, még nem sejtettem, hogy mi fog történni alig pár óra múlva. Ébredéskor még csak a héten rám váró iskolai megpróbáltatások cirkáltak gondolataimban. El is mentem suliba, ahol az 5. óra utáni szünet végén, mikor betoppantam a terembe, feltűnt, hogy a megszokottnál több ember van az ablakoknál. Én is odasiettem, és konstatáltam, hogy ESIK A HÓ. Ám ekkora még elég pesszimista voltam az elmúlt évek miatt, és úgy gondoltam, hogy ez másnapra úgyis el fog olvadni. Ám mikor elmentem délután edzésre, egyre jobban éreztem, hogy ez nem olyan havazás, mint az elmúlt években. Egyébként edzés elég vicces volt. Szal mikor gurul feléd a labda és megtámad közben a védő, és tudod, h ez most bukta és úgyis elveszi, és a következő másodperben azt látod, hogy melletted csúszik seggen.. igen, az úgy vicces:D Vagy mikor gurul a ladba, és hárman mentek érte(ketten az ellenfélből és te), és ebben a szituban sincs túl sok sanszod, és előtted elcsúszik mindkettő, te meg nevető harmadikként elviszed a labdát:D(az már mellékes, hogy utána te is elesel:D). Így aztán másfél óra után mindannyian jókedvűen mentünk be az öltözőbe:) Hasonlóan telt a keddi nap is, amikor még mindig esett a hó. És szerdán is. Ezzel pedig el is érkeztünk a naphoz. A naphoz, amikor 6. órai kémia után kiszabadultunk szeretett intézményünk falai, és mint mindig, felmentünk szitre. De ekkor elkezdődött egy kisebb fajta csata. Itt volt a Máté, Geri, Kiki, Gudnyi, Zoli, Csaba, Nina, Eszti meg persze jómagam:) A későbbiek során még csatlakozott harmadikos szintre süllyedt csapatunkhoz Nóri, Kinga és Lorcsi is. Ám ők bizonyosan megbánták ezt a lépésüket. Persze nem hibáztathatják magukat, ugyanis ekkor még nem tudhatták, hogy mi fog velük történni:D Bár ezt nem lehet leírni, de azért megpróbálom. Na tehát mi fiúk szövetséget kötöttünk és felhagytunk egymás dobálásával. Célkeresztbe került a 3 hölgyemény:P Hihetetlenül meg lettek fürdetve:DD Persze volt itt szokványos "fogd meg a lábát, én fogom a kezeit, és vigyik oda ahol sok hó van. ott le a földre és hajrá:D", ám történtek ennél sokkal durvább és a szemlélőknek nyilván sokkal viccesebb dolog is. Mivel előfördult, hogy valamelyikük megkísérelte az eléggé értelmetlennek mondható futást:D Természetesen ezt mi nem hagytuk annyiban, és mint az amerikai fociban cakk:D És a későbbiekben úgy gondoltuk, megmutatjuk az egyik lánynak, h milyen érzés mikor két NFL játékos esik rád:D:D Jó, nyilván vigyáztunk:) Nehogy bármi baja legyen, akármelyikünknek is. :) Mármint a Gerinek vagy nekem:D:D Lorcsi a megpróbáltatások után kijelentette, h ő most elmegy fuvola órára:D És közölte velünk azt is, hogy UTÁL minket:D Majd elindult. Majd jött az ötlet: "Nem futunk utána?:D" Majd a válasz: "DE :D" Így aztán szegény Lorcsit megfürdettük mégegyszer:D:D A délutánnal kapcsolatban meg kell még feltétlenül említeni azt, amikor a Csabi felemelte a Nórit, hogy bedobja a hóba, ám valami miatt elvesztette az egyensúlyát és ráesett a Nórira:D Mindenki szakad kb, mivel a Csabi olyan jó 2méteres:D Érdekes délután volt:D Este felé felmentem msnre, és észrevettem, hogy a lányoknak ki van írva, hogy "utálunk titeket", meg hogy "holnap bosszú". xD Ebből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a 2009. december 16-i Szent István "mezei" ütközet győztesei mi vagyunk. Ám a dicsőségben fürödve rájöttem, hogy a lányok most biztosan a bosszú részletein gondolkodnak, és tervezgetnek. Nem sokkal az I. csata után elérkezett a II. Méghozzá 2009. december 17. napján. Ám ekkor új harcossal erősítették meg seregüket a lányok. Soraikban volt a legendás Komlódi Kinga. Ám a fiúk túlerejét még Kinga tapasztalatával se tudták ellensúlyozni. És mivel az ő páncélja megsérült, nagyon sok találatot kapott dekoltázsai közé:D Aminek nagyon nem örült:D Mikor már mindenkinek kellő képpen lefagyott a keze, a csata véget ért. A lányok ismét csúfos vereséget szenvedtek.:P De sebaj, a részvétel a fontos;D
Mellesleg a csata egyetlen áldozata PubLik(alias Avar Dóra) volt, kinek szem sérülése átterjedt a 3 me*******jára, és kiszáradt:D:D:D:D Bár ő az ellenség soraiban harcolt, ám mi is átérezzük a lányok fájdalmát, és támogatásunkról szeretnénk biztosítani egykori harcostársait és hozzátartozóit. Tisztelettel: Dániel Lee tábornok[remélem érződik a south park hatás:) ]