danci blogja

Az évek során már kiderült, hogy ha a blogom egy tér lenne, akkor a közepén egy hatalmas borosüveg állna, amit csapolt sörök és scotch szegélyezne. Ez természetesen nem véletlen, hanem teljesen tudatos. A blogolás a köztudatban úgy él, mint a geekek szabadidős tevékenysége. Én saját példámmal igyekszem hónapról hónapra kiszedni a skatulyából ezt a tévhitet. Hiszen ahogy azt a mondás is tartja, nem igazán kezdődött még jó sztori azzal, hogy „és kértünk egy bubis vizet…”. Annál több úgy, hogy „és akkor szisszent a sör…”.
Az alkohol fogyasztás ártalmairól és az ezzel járó negatív dolgokról olya sokat hallunk. Tanáraink és szüleink is igyekeznek eleinte arra ösztökélni minket, hogy teljes mértékben kerüljük fogyasztásukat. A későbbiekben pedig kénytelenek a sztoicizmus mezejére lépve abban bízni, hogy talán túl nagy hülyeséget nem csinálnak áldott gyermekeik. Hiszen ha egyszer kiderül, hogy apukádat is keltették érettségi után egy körforgalomban felvert sátorban reggel, kíváncsi vagy, hogy ezt mégis hogy lehet kivitelezni.
De hogy miért is került elő most ilyen részletességgel ez a kérdés? Születésnapom volt, amit jól meg is ünnepeltem…
Tímár utcai közösség építő és/vagy szociális kapcsolat létesítő egység adott otthont Pagával közösen megtartott születésnapi bulinknak. Ezt az alkalmat többféleképpen lehet, és szokás megünnepelni. Ott van a kedveseddel tartott romantikus este. A családi ebéd, melyen prezentálód, hogy egyre jobban benő a fejed lágya és belátható időn belül felelősség teljes felnőtt válik majd belőled. És a barátaiddal megtartott buli, ahol kiderül, hogy még egy földigilisztát sem szabadna rád bízni. Az idei összeröffenés megörökítéséhez Örkény füstcsóva-elvét veszem alapul, és irodalmi módszerrel támasztom alá bejegyzésem nem hétköznapi mivoltát, minek köszönhetően senkiben sem fog felvetődni olyan fals gondolat, hogy talán a dolgok többsége kiesett.
A születésnap, mint egyéjszakás intézmény:
Boldogszületésnapot Jagerek egész koszorúja,
-Éhes vagyok! - Akkor hozok valamit inni neked!
Sört sörre!
Mit képzelsz, hogy nincs a kezedben semmi?!
Elkísérjelek pisilni, vagy menni fog egyedül is?
-Ezt a kört én most szerintem kihagyom. -Dehogy hagyod!
Támasztod a falat, hogy el ne dőljön?!
-Kicsim lehet, hogy lassan mennünk kéne nem érzem magam 100%osan... –Már hívtam taxit!

Igen, hát elég velős kis összegzés lett, de ami azt illeti nem a lustaság végett. Talán bátyám ragadta meg  a lényeget legjobban a másnapi ebédnél:
-Danci, Danci, tényleg látszik, hogy egyre idősebb vagy.
-Ezt hogy érted?
-Azért a saját születésnapodon már éjfél előtt ágyban lenni... [gonosz kacaj Bence részéről, és nem őszinte mosoly szüleimtől]